Nos akkor kezdjük. Benjamin Schnieder vagyok, a fent írt évben születtem Dójcslándban a fent írt helyen. Amint látjátok raszta vagyok, ami miatt sokan nem szeretnek. Oké, igazából utálnak, nagyon pár kivétellel. Kiskoromtól fogva érdekes gyerek voltam, hiszen sosem érdekeltek a játékok annyira. Egy valami érdekelt, az pedig csakis a zene volt. Totyogós koromban is rengeteg zenét hallgattam, sőt. Egész álló nap, a szüleim KoRn rajongók voltak és mindketten raszták, innen egyenes út vezetett oda, hogy én is bizony raszta leszek, amikor felnövök.
Aztán a zene iránti szeretetem felül kerekedett mindenen, ugyanis sokat nem kellett várni, négy évesen már gitárt ragadtam a kezembe, és énektanárhoz is jártam, amellett hogy anyukám oktatott gitáron. Egészen megszerettem ezt a hangszert, már akkor, később ez a szeretet erősödött, majd úgy tíz évesen elkezdtem dobolni is, amit azóta ugyan kicsit hanyagoltam, de ha van rá lehetőségem még ma is szívesen játszom rajta.
Teltek az évek, és engem beírattak egy Berlini iskolában, ahova csak két évig jártam, ugyanis apám Angliában kapott munkát, ennek köszönhetően oda kellett utaznunk, és a nyelvet is meg kellett tanulnom. Alapvetően könnyen ment, mivel az alapokat nagyjából tudtam, anyám révén , aki angol. Bár a német akcentusom hallatszik, viszont csak akkor, ha valaki nagyon erősen koncentrál arra, amit mondok. Itt jártam iskolába, és továbbra is tanultam gitározni, több együttesem is volt, de sehol sem voltam elégedett csak a gitáros szereppel, énekelni akartam, és jelentkeztem a művészetibe, hogy énekelni tanuljak. Nincs rossz hangom amúgy sem, de fejlesztenem kell. A gitár és dob mellett jelenleg basszusgitározni tanulok még, és így élem jelentéktelen kis életem.
Nagy rabja vagyok a nőknek, szeretek rajzolni, és imádom a tetoválásokat is. Van is kettő, az egyik egy Kurt Cobain arckép, a másik pedig a KoRn a nyakam alatt, mindkettőt legjobb barátom rajzolta, Cole, akivel akkor ismerkedtem meg, amikor az iskolába jöttem. Eleinte nem bírtuk egymást, de aztán szépen lassan összekovácsolódtunk.
A másik, amiről még engem ismernek, azok a drogok. Mert nem telhet el egy nap egy joint nélkül, én ezt vallom. Bob Marley is nagy hatással volt rám. Néha-néha porozunk is, de abban mindig csak egy társam van, Cole. Próbálom visszafogni magam, hát nem mindig sikerül. Nos, ez lennék én, reklamálni a gyártóknál lehet. Ja és ingyen rasztázást vállalok mindenkinek!